14. rész

                                    Az elszakítás

 

Chantal kiborult, kiabálni kezdett Macival és Her Tomassal.

Chantal: Hogy képzelik ezt? Ehhez maguknak semmi közük! Mit avatkoznak bele?

Maci: Mi csak segíteni szeretnénk!

Chantal: Nem akarom, hogy az anyám megtudja, mert csak szenvedni fog.

Her Tomas: Az apja utálja önt?

Chantal: Ehhez sincs közük! Kotródjanak el innen! Meg ne lássam itt magukat!

Maci: Ön hívott fel minket és mindent elmondott.

Chantal: Biztos az az átkozott Brigitta beszélt a nevemben és maguk szerintem az ő emberei!

Her Tomas: Dehogyis! Mi szülős gondokat oldunk meg. Az újságban láthatta meg a hirdetést.

Chantal: Én biztos nem hívtam magukat!

Maci: Jobb ha elmegyünk!

Chantal: Szerintem is!

Visszamentek Brigittához.

Maci: Most ez szerinted normális?

Her Tomas: Nem, de szerintem nagyon bántja a dolog, ezért volt ilyen goromba.

Maci: Szerintem is.

Brigitta beengedte őket a nappaliba, volt egy terve Chantal ellen.

Maci: Chantal állítólag nem hívott minket. Valaki a nevében beszélt.

Brigitta: Én voltam! Direkt csináltam, hogy idegesítsem.

Her Tomas: Mire volt jó? Csak elküldött minket a francba!

Brigitta: Semmi baj! Zaklassák csak! Mi lenne, ha elterjesztenénk ezt? Még idegesebb lenne.

Maci: Dehogy terjesztük, ez az ő magánügyük!

Brigitta: Jó fizetést adok, ha zaklatják és elterjesztik.

Her Tomas: Azt mondta azért nem mondja el az anyjának, mert nem akarja, hogy szenvedjen.

Brigitta: Elmondjuk az anyjának és megalázzuk. Terjesztünk mindenfélét róluk, majd kitaláljuk, hogy mit.

Maci: Rendben, de előbb tudjunk meg mindent anyuciról. Ön amúgy ismeri?

Brigitta: Őt nem. De régebben biztos láttam, mert Chantalt régről ismerem. Megpróbált megölni, mert kellett neki a pasim még a suliban. Kilökött az ablakon és amíg én kórházban voltam, szépen elcsábította. Ja és most is lenyúlta, nem tudom hogy csinálja, de ha kinéz magának egy férfit, azt megszerzi és ha volt épp csaja, azt kirakta miatta.

Maci: Nem semmi ez a nőszemély!

Brigitta: Egy nagy kurva, mindenkivel lefekszik és van egy zabi gyereke is, most 4 éves! Ez a kurva meg 17 évesen szűlte.

Her Tomas: Nem tudni ki az apja. Ugye?

Brigitta: Nem hát! Szerintem még az anyjának is vannak szeretői, ezért csalják meg, mert nem foglalkozik a férjével, hanem a szeretőivel csak. Ki kéne nyomozni mindkettőt. Anyucit meg a kislányát, mert mindenkitől lenyúlják a férjét vagy a pasiját.

Maci: Azt mondta nem ismeri az anyját.

Brigitta: Nem ismerem, de a munkahelyemen egy páran ismerik és ők mesélték, hogy miatta vált el, az ex férje Chantal anyjának szeretője.

Ez egy nagy hazugság volt, soha nem is jöttek szóba s munka helyén, Her Tomasék meg elhitték.

Maci: Mi még segíteni akartunk ezeknek a sarki lányoknak!

Brigitta ugyanezt elmesélte a munkahelyén. Az egyik nő ismerte Chantal anyját fiatal korukból, de mindig is utálták egymást. Ő is rátett egy lapáttal

-Ezt még nem is tudod Brigi! Még kb a 60-as években luxusribanc volt, szépen megszedte magát, aztán férjhez ment, de folyton megcsalta a férjét. Szűlt egy fattyú gyereket, az előző munkájából felszedett pénzt mind rá költötte a gyerekére, mert állítólag a legdrágább dolgokat veszi neki, talán még most is.

Brigitta: Unokája is van, a lánya ugyanolyan nagy ribanc!

-Volt kitől örökölni, neki is van akkor egy zabi kölyke!

Brigitta ezt elmesélte Maciéknak.

Chantal anyjának el kellett utaznia valahová 1 hónapra, ezek a pletykák meg szépen elterjedtek.

 

Mexikóváros, 1994

Rosalia még mindig Jose Maria szeretője volt és egyben mostmár Brigitta cinkosa is, mindent tudott már a tervről. Most épp azon gondolkodtak hogyan válasszák el egymástól Alvarot és Chantalt.

Brigitta: Nem bírom elviselni, hogy már 1 éve együtt vannak!

Brigitta Her Tomas és Maci szeretője volt.

Maci: Kinyírjuk az egyiket, ha szükséges!

Brigitta: Megtennétek?

Maci: Persze!

Her Tomas: Már 1 éve nem foglalkoztunk szülős gondokkal, pedig ez a szakmánk.

Brigitta: Ha Chantal meghalna, akkor Alvaro biztosan visszajönne hozzám.

Maci: Eddig azt akartad, hogy Chantal szenvedjen!

Brigitta elgondolkodott.

Brigitta: Inkább Alvaro haljon meg? Ha az enyém nem lehet, akkor az övé se legyen!

Alvaro és Chantal a parkban töltötték el az időt, amíg Lucia oviban volt. Alvaro összeakart költözni.

Alvaro: Mi lenne, ha vennénk egy lakást? Én, te és a kis Lucia laknánk benne. Mit szólsz?

Chantal korainak tartotta.

Chantal: Házasság nélkül?

Alvaro: Miért ne? Utána összeházasodunk és közös gyerekeink is lehetnek.

Chantal nem egyezett bele.

Chantal: Várjunk még vele, kérlek!

Alvaro: Teljesen az ellenkezője vagy, amit a pletykák mondanak.

Chantal teljesen ki volt készülve a pletykák miatt, amit Brigittáék terjesztettek el, nem volt kedve semmihez. Elszomorodott.

Alvaro: Na! Mi a baj? Hisz tudod te is, hogy nem igaz.

Elkezdett sírni, odabújt Alvarohoz, aki szorosan magához ölelte.

Alvaro: Jólvan! Ne sírj! El kell innen menned!

Közben Brigittáék azt beszélték meg, hogy Rosalia elcsábítja Alvarot. Betört a lakásába és csipkés fehérneműben feküdt be az ágyba. Alvaro még a parkban volt Chantalal egészen estig.

Chantal: Haza kéne mennem, Lucia már vár rám.

Alvaro: Hazaviszlek.

Ezután Alvaro is hazament, egy kis meglepetésben volt része, mikor benyitott a szobájába. Tudta, hogy Jose Maria szeretője. Amúgy meg már Chantal anyja is tudott róla.

Alvaro: Te mindenki ágyába bebújsz? Még, hogy Chantal a ribanc!

Rosalia: Hidd el, hogy az!

Be volt kamerázva a szoba.

Rosalia: Inkább bújj ide hozzám!

Alvaro: Nem foglalkozom ribikkel!

Rosalia: Az a Chantal egy ócska nő!

Alvarot feldühítette Rosalia szavai.

Alvaro: Ne merészelj ilyeneket mondani rá!

Rosalia: De ha egyszer az?

Alvaro: Nem az! Tűnj el innen!

Rosalia felkelt az ágyból és lesmárolta Alvarot, aki eltolta magától.

Alvaro: Nem megyek bele! Nem ezt érdemli Chantal és feleségül fogom venni!

Kitette Rosaliat a házból, aki duzzogva ment haza.

Rosalia: Ezt még megbánjátok!

 

Mexikóváros, 1995

Ismét eltelt egy év, de Chantalt és Alvarot még mindig nem sikerült elválasztaniuk.

Alvaro hazájába, Kolumbiába utazozz 2 hétre. Azt tervezte feleségül veszi Chantalt és ide költöznek. Egy régi jó barátjával, Ricardoval lakott albérletben egy 2 szobás lakásban.

Ricardo: Már rég jártál erre felé! Mi újság nálad?

Alvaro: Minden jól alakul, hamarosan megnősülök.

Ricardo: Na végre! Épp ideje volt.

Alvaro: Gyűjtöttem pénzt, veszek egy házat és itt fogunk élni. Szegénykém nagyon ki van készülve, nem maradhat ott tovább.

Mindent elintézett, az esküvőt is oda szervezte, megvette a házat, berendezte szépen, megvette az eljegyzési gyűrűt és csak ez után ment vissza Mexikóba.

Brigittáék most azon voltak hogyan üldözzék ki Chantalt az országból.

1995 január 25

Chantal ezen a napon ünnepli 23. születésnapját. Alvaro meglepetéssel készül neki. Este áthívta magához.

Alvaro: Boldog születésnapot, drágám! Vettem neked ajándékot is, nagyon fogsz neki örülni!

Felhúzta az ujjára a gyűrűt, ami gyémántból volt.

Chantal: Ez gyönyörű!

Alvaro: Mostantól fogva jegyesek vagyunk!

Megcsókolták egymást.

Alvaro: Elviszlek innen minél hamarabb.

Chantal: Mikor lesz az esküvő?

Nagyon el akart már menni.

Alvaro: Amint megszerveztem az esküvőt, mivel ott tartjuk.

Fél évvel később

Már meg volt minden az esküvőre, csak még valamit el kellett intézni a házzal kapcsolatosat. 2 hét volt az esküvőig.

Chantal: Mikor utazunk?

Alvaro: 1 hét, mert nekem még haza kell mennem valamit elintézni, utána visszajövök érted.

Chantal: Rendben! Már alig várom!

Lucia: Te leszel az apukám?

Alvaro: Igen, kicsi Lucia.

Alvaro repülőre szállt, amíg távol volt, Chantalt rendesen megalázták. Az utcán többen összegyűltek és mindenfélével dobálták (paradicsom, krumpli, tojás, túró stb). Sírva szaladt haza.

Letelt az 1 hét, Alvaro visszafelé indult. Este 10-kor szállt fel a repülő. Chantal ekkor feküdt le aludni, de rosszat álmodott. Azt, hogy elveszíti Alvarot, ezen felriadt és ebben a pillanatban a repülő lezuhant, amin Alvaro utazott.

Chantalnak iszonyat rossz érzése lett.

Chantal: Úgy érzem el fogom veszíteni!

Elkezdett ezért sírni.