34. rész

                                  A botrány

 

Chantal másnaposan ébredt fel, semmire sem emlékezett az éjszakából.

Chantal: Úristen! Mi történt velem? Elmentünk bulizni és aztán? Hogy kerültem haza? Jaj, Istenem nem emlékszem!

A pasira viszont emlékezett.

Chantal: Volt egy jó pasi, megcsókoltuk egymást és utána nem tudom.

Attól félt, hogy talán lefeküdt vele.

Chantal: Úristen! Csak nem feküdtem le vele?

Lucia a konyhában az előző napi esti képeket nézegette, Chantal kijött, de Lucia nem vette őt észre, leejtett egy képet, de az sem tűnt fel neki.

Chantal: Nagyon szarul vagyok.

Lucia: Mondtam, hogy ne igyál annyit! David ha megtudja, biztos, hogy kiveri a balhét.

Lucia eltette a képeket, mielőtt Chantal észrevenné.

Chantal: Mit csináltam azzal a pasassal tegnap este?

Lucia: Csókolóztatok és ő fogdosott téged. Figyeltelek, mert féltem, hogy lefekszel vele, de szerencsére időben hazahoztunk.

Chantal: Akkor jó, csak nagyon szarul vagyok!

Lucia: Rengeteget ittál! Najó, megyek!

Elment, Chantal visszafeküdt aludni. David kijött, talált az asztal alatt egy képet. Chantal és Jessica csókolóztak rajta, nagyon ledöbbent.

David: Jessica és Chantal? Nem! Ez nem lehet! Jessica az lenne? És  feleségem?

Gondolkodott egy kicsit.

David: Igen, azok! Jessica mindig panaszkodott a pasijaira és utálja őket. Furcsa! Chantalt meg utálják a pasik, de ő is őket, nem volt szerencsés náluk. El kell tőle válnom, hisz megcsal a saját húgommal. Most biztosan másnapos.

Bement hozzá.

David: Te megcsalsz engem!

Chantal: Dehogyis, csak szarul vagyok!

David: Megint ittál! Majd ha jobban leszel, sürgősen beszélnünk kell!

Chantal: Oké, de most hagyjál!

David kiment, a kezébe vette a telefont, felhívta Chantal anyját, hogy ezt megmondja. Felvette és David ezt mondta bele:

David: Az ön lánya, aki az én feleségem egy leszbi!

Lecsapta és mérgében eldobta a telefont.

David: Nem szeretett soha! Hazudott!

Jaqueline nem értette ezt. Most Federiknél lakott Indianapolisban.

Federik: Ki volt az?

Jaqueline: David.

Federik: Mit mondott, amiért ilyen ideges lettél?

Jaqueline: Azt, hogy Chantal leszbi, aztán lecsapta.

Federik nevetett.

Jaqueline: Mi a baj? Ez ilyen vicces?

Federik: Te is tudod, hogy nem az!

Jaqueline hívta Davidot, de nem vette fel.

Jaqueline: Magától nem talál ki ilyeneket! Biztos csinált valamit az a szégyentelen!

Federik: Ugyan már! Biztos, hogy nem az, attól, hogy egyszer megcsókolt egy lányt.

Jaqueline: Honnan tudod, hogy csak ennyiről van szó? Fel is hívom azt a szégyentelent és ha igaz, akkor kitagadom!

Federik: Ne legyél már ilyen nevetséges, ez már a 21. század!

Jaqueline felhívta Chantalt, de ő sem vette fel.

Jaqueline: Fel sem veszi! Szégyentelen!

David elment Jessicához.

Jessica: Szia, gyere be!

Bement, a kép is nála volt.

David: Ezt magyarázd meg!

Elővette a képet, megmutatta neki.

Jessica: Rájöttem, hogy a nőket szeretem!

David: Na és ő? Ő is rájött?

Jessica: Nem, ő nem az! Már eleve részegen jött el a meleg bárba és én pont férfinak voltam öltözve. Amúgy már régóta szerelmes vagyok belé, még régebben be is vallottam neki, azok után nem is akart látni. Gondoltam odamegyek hozzá, folyamatosan ivott, ezért azt hitte, hogy férfi vagyok meg stb. Utána levettem a mű szakállat és a kalapot, de annyira részeg volt, hogy fel se tűnt neki.

David: Történt köztetek valami?

Jessica: Nem, azt nem is hagynám! Tiszteletben tartom, hogy a feleséged. Csak csók volt, semmi több.

David: Annyi se legyen! Ne menj a közelébe, amíg el nem váltam! Ha megvolt, neked adom.

Jessica: Ő nem akar engem! Ugye nem utáltál meg?

David: Nem, mert be merted vallani, nem úgy mint egyesek! Elhiszem, hogy védeni akartad, de erre semmi szükség. Amúgy én biszex vagyok, szoktam férfiakkal is és nőkkel is. Na mentem! Szia!

Jessica: De hát én az igazat mondtam!

De David elment. Teniszezni ment Tommal.

David: Képzeld! Chantal megcsalt a saját húgommal.

Tom csak nézett, kiesett a teniszütő a kezéből.

David: Mi van? Mit kell úgy nézni? Most nem tudom bi vagy leszbi!

Tom: Szeret téged?

David: Dehogy szeret! Ha szexelünk neki semmi sem jó, nem is élvezi, mostanában meg nem is akarja! Mikor hozzám jött azt mondta szeret, de szerintem nem szívből jött neki. Meg sem bízott bennem amúgy sem. Ne mondd el senkinek.

De Tom még aznap továbbmondta, ezt nem bírta magában tartani és a nap végére eljutott Jeniferékhez is a hír.

Jenifer: Ezt nem gondoltam volna!

Carolina: Én sem, de szegény nem tehet róla! Hagyjuk őt békén!

Chantal este visszahívta az anyukáját.

Chantal: Szia! Miért hívtál?

Jaqueline: Azért, mert nem sokára megyek látogatóba.

Chantal: Annak örülök! Mikor jösz?

Jaqueline: Talán a jövő héten.

Később David hazajött, lepakolta a cuccait és Chantalt kereste.

David: Nagyon fontos lenne beszélnünk, gyere a szobába!

Chantal nem is tudott semmiről.

Chantal: Mi olyan nagyon fontos?

David: Mondj el mindent a tegnap éjszakáról! Egy páran láttak téged valaki mással csókolózni és valószínű le is feküdtél vele.

Chantal gondolkodott, bevallja-e. Úgy találta jónak, így nagyobb az esélye, hogy elváljanak, amit már régóta akart.

Chantal: Van egy szeretőm, nem akartam elmondani, de jobb ha tudsz róla.

Igazából nem volt semmilyen szeretője.

David: Megtudhatom a szeretőd nemét?

Chantal nem értette miért kérdezi ezt.

Chantal: Természetesen férfi.

David: Sajnállak, mert nem tudsz önmagad lenni, nem tudod felvállalni ami vagy. Ezért szenvedtél te régen is, amikor még nem ismertél.

Chantal: Te is tudod, hogy miért! De miért mondod, hogy nem tudom magam felvállalni? Nem értelek.

David: Jobb lesz, ha elválunk.

Chantal: Szerintem is, végre belátod! Nem szeretlek!

David: Nem is szerettél soha! Miért jöttél hozzám?

Chantal: Az elején még szerettelek és te is olyan jó voltál hozzám! Már nem tudok egy férfiban sem megbízni. Hozzád mentem, mert szerettél és sokat segítettél nekem. Szerettelek amúgy én is.

David: A szexet sem élvezted velem!

Chantal: Az elején igen, de utána unalmassá váltál!

David: Melyik nemhez vonzódsz?

Chantal: Mik ezek a hülye kérdések? Mi értelme van? Hülye vagy?

David: Én elmondom az igazat. Én mindkét nemhez vonzódom. Szoktam pasikkal is.

Chantal: Fúj! Mégjobban undorodom tőled és a leszbikus húgodtól is! Valami nem stimmel nálatok!

David: Veled nincs valami rendben!

A kezébe nyomta a képet, Chantal majdnem elájult, mikor meglátta.

Chantal: Úristen! De hát ez nem én vagyok!

David: Tagadod még mindig, mikor van rá bizonyíték?

Chantal: Ez egy hülye photoshop!

David: Nem az! Ez valós!

Chantal: Csak nehogy azt mondd, hogy te fényképezted! Biztos az a hülye Jessica szerkesztette! Ha én ilyet csinálnék, akkor elsűllyednék a szégyenben! Elválok tőled, mert homoszexualitással vádolsz, most vallottad be, hogy te fiúkkal is szoktad. Én viszont nem szoktam lányokkal! Egy féreghez mentem hozzá, undorodom tőled!

David már ideges volt.

David: Leszbi vagy!

Chantal: Te meg buzi!

David: A fogalmakkal sem vagy tisztában, aki mindkét nemet szereti, az nem buzi, hanem biszex!

Chantal: Ezért vagy gusztustalan, ez rosszabb, mint a buziság, mert nem tudod eldönteni melyiket szeresd!

David: Ne idegesíts tovább! Valdd be, hogy leszbi vagy! Ez a tegnap esti bulid!

Chantal: Én tegnap egy férfival voltam és nem ezzel!

David: Halál részeg is voltál, nem emlékszel semmire!

Chantal: Akkor a részegségem miatt volt, nem emlékszem rá, nem tudok róla!

Lucia hazajött, lelkiismeret furdalása volt, mert már szépen elterjedt.

Lucia: Mondanom kell nektek valamit!

David: Nekünk is neked! Kezdd te!

Lucia: Ti kezdjétek!

David: Az anyád és a húgom szeretők!

Lucia: Ez nem igaz, ezt akarom elmondani. Én leitattam és a meleg bárba csaltam Jessicához szándékosan. Azt akartam elérni, hogy együtt legyenek és fényképeket csináljunk a csókról. Le akartam járatni.

Chantal ideges lett, pofán vágta Luciát.

Chantal: Hogy tudtam ilyet szűlni? Ilyen hálátlant? Gyűlöllek mindkettőtöket!

Lucia: Én is téged és el is terjedt, hogy te és Jessica összefogtok házasodni!

Chantal: Nem is baj, mert innen elmegyek! Szégyeld magad Lucia!

Elment, bebújt a szekrénybe és ott sírt.

David: Ezt nem kellett volna!

Lucia: Már nagyon megbántam! Ne haragudj!

David: Te ugye nem ítéled el a melegeket?

Lucia: Persze, hogy nem! Ők is emberek!

Másnap reggel valaki csöngetett, Lucia nyitott ajtót. Jaqueline és Federik állt az ajtóban.

Federik: Gondoltuk meglepetést okozunk!

Lucia: Jó, hogy itt vagytok! Gyertek be!

Jaqueline: Chantal hol van?

David: Szólok neki!

De nem volt sehol és a cuccai sem voltak ott.

David: Örökre elment, még a válást sem várta meg.