3.rész

                      Az ágyban

 

Carlos megakarta csókolni Chantalt, de ő elhúzta a fejét.

Carlos: Mi a gond?

Chantal elszégyelte magát.

Chantal: Tudod, engem még senki sem csókolt meg.

Carlos: Akkor én leszek az első. Hagyjad magad!

Chantal félt, Carlos meg közeledett felé.

Chantal: De még csak 2 napja ismerjük egymást.

Carlos: Nem baj, nekem akkor is nagyon tetszel. Engedd magad, nem kell semmitől sem félned!

Végül hagyta magát, Carlos átkarolta a derekát és megcsókolta. Aztán le akarta venni a ruháját, elkezdte volna vetkőztetni, de Chantal ki akart szabadulni a karjai közül.

Carlos: Mi a baj?

Chantal: Ezt nem kéne most!

Carlos: Mitől félsz? Nincs itt senki.

Chantal: De ez még nagyon korai, alig ismerlek!

Carlos közelebb lépett hozzá.

Carlos: Rendben! Megértelek. Te nagyon szép vagy, ezért azt szeretném, ha te jönnél el velem az iskola báljára.

Chantal: Az mikor lesz?

Carlos: Októberben. Te leszel a kísérőm. Rendben?

Chantal: Hát persze!

Finoman beszélt vele, félt, hogy megbántja.

Chantal: Mennem kéne haza.

Carlos: Hazaviszlek.

Chantal: Haza találok. Holnap találkozunk.

Carlos: Egy búcsú puszit?

A búcsú pusziból hosszú csókolózás lett.

Hazafelé Chantal összefutott 3 osztálytársával, Claudiával, Lorettával és a lenyalt hajú Martinnal.

Claudia: Szia, Chantal!

Köszönt rá kedvesen, Chantal el volt varázsolva, amiért Carlos megcsókolta.

Chantal: Sziasztok!

Loretta: Mit csinálsz erre felé?

Chantal: Megyek haza.

Martin: Nem tartasz velünk?

Chantal: Ti hová mentek?

Loretta: Csak sétálunk és beszélgetünk. Honnan is jöttél?

Chantal: Mexikóból. Ti?

Loretta: Mi olaszok vagyunk.

Közben Rosalia a luxusjárgányával elkocsikázott Carloshoz. Piros miniruha volt rajta, riszálta a seggét befelé menet. Megnyomta a csengőt, Carlos ajtót nyitott.

Rosalia: Én készen állok!

Felvett egy erotikus pózt.

Carlos: Mire?

Rosalia: Engedj be a hálószobádba!

Carlosra vetette magát és hosszadalmasan csókolózni kezdtek, Rosalia berúgta az ajtót, mikor már bent volt. Csókolózva mentek el az ágyig, közben levették egymás ruháit. Ezután Carlos lefektette Rosaliat az ágyra, aki 1 szál bugyiban és melltartóban volt. Carloson sem volt semmi egy alsógatyán kívűl.

Carlos vadul Rosaliara vetette magát, letépte a melltartóját, majd az alsójuktól is megszabadultak.

Mielőtt a legjobb részhez értek volna, valaki rájuk nyitott. Carlos szeretője zavarta meg őket. Egy szőke szilikon cica volt, Brigittának hívták. Még Carlos osztálytársa volt valamikor.

Brigitta: Mi folyik itt Carlos?

Rosalia felháborodott.

Rosalia: Ki ez?

Brigitta: Te lefeküdtél ezzel a csitrivel?

Szinte kiestek a mellei a pólójából. Rosalia gyorsan felöltözött, majd szembeszállt Brigittával.

Rosalia: Ki a kis csitri?

Brigitta: Te!

Vágta rá keményen.

Rosalia: Én nem vagyok csitri! 16 éves vagyok csak, de sokkal érettebb vagyok a kortársaimnál. De te? Egy üres fejű szőke szilikon cica vagy!

Erre Brigitta ideges lett, lekevert egyet Rosalianak. Természetesen Rosalia nem hagyta magát. Visszaütött Brigittának, majd megtépte, ezért Brigitta is meghúzta Rosalia haját. Na ez volt az igazi csajos verekedés, amit aztán Carlos állított le. Nagyon fel volt mérgelve.

Carlos: Normálisak vagytok? Ilyen az én házamban nem fordulhat elő! Most viszont mindketten eltakarodtok innen!

Mindkettőjüket a hajukon keresztűl húzta ki a házból.

Carlos: Nem kellenek nekem ilyen ócska nők, amilyenek ti vagytok! Engem csak Chantal érdekel!

Kidobta őket, majd bezárta az ajtót.

Brigitta: Ki az a Chantal?

Rosalia: Az osztálytársam, most újabban ő érdekli Carlost.

Brigitta: Szóval egy kis csitri, mint te!

Rosalia: Megismétlem, hogy én nem egy csitri vagyok, hanem egy 16 éves, aki egy 20-22 éves nő fejével gondolkodik. Megértetted?

Brigitta: De egy kis csitri vagy, főleg ha ilyeneket mondasz! Holnap megkeresem azt a Chantalt.

Félrelökte Rosaliat, majd elhúzta a csíkot.

Rosalia: Mekkora ostoba liba ez!

Este 9 óra:

Jose Maria: Mostanában egyre később jár haza a lányod. Nem zavar ez egy kicsit sem?

Jaqueline: Itt legalább vannak barátai. Én örülök neki, ha velük tölti el a délutánt.

Jose Maria: Tanulnia kéne. Nem gondolod?

Jaqueline: Hagy legyen a barátaival, majd aztán tanul.

Jose Maria: Meg kell mondani neki, hogy mikorra kell haza érni! Majd ha hazajön, akkor megmondom neki!

Ebben a pillanatban nyitott be. Az apja le is szídta.

Jose Maria: Hol voltál ilyen sokáig?

Chantal: Néhány osztálytársammal elmentünk.

Jose Maria: Na és hová?

Chantal: Sétálgattunk csak.

Jose Maria: Holnap iskola után egyből hazajösz! Fél 3-ra itt lássalak és engedélyt kell kérned, ha el akarsz menni valahová. Be kell mutatnod, hogy kivel és hová. Megértetted?

Jaqueline: Ne legyél már ilyen szigorú vele!

Jose Maria: Valahol határt kell szabni, mert a végén még lázadni fog. Na menj most tanulni, majd fürdeni és aludni!

Chantal: Vacsorát nem kapok?

Jose Maria: Azt mondd meg, hogy hol ebédeltél!

Chantal: Sehol!

Jaqueline: Mit kérsz vacsorára?

Rosalia drogos állapotban ért haza, mert megint kint volt bandázni. Broki nagyon furcsának tartotta.

Broki: Mi van ma veled Rosalia? Nagyon furcsa vagy!

Rosalia: Nincs semmi, csak egy kicsit ittunk.

Broki: Nagyon elengedted magad mostanában. Apád nem engedné meg ezt, főleg, hogy igyál! Ha ezt megtudná!

Broki nagyon aggódott, már azon törte a fejét, hogy hazaküldi az Egyesült Államokba.

Rosalia: Ugye nem mondod el nekik?

Broki: Persze, hogy nem, csak fogd vissza magad. Menj fel a szobádba és pihenj le!

Chantal már megvacsorázott, megfürdött, fogat mosott és utána leült az íróasztalához, felidézte a mai napot, ami Carlossal történt, le is írta a füzetébe.

Jose Maria benyitott, hogy alszik-e már.

Jose Maria: Ágyban lenne a helyed! Nem gondolod?

Chantal: Rendben! 1 perc.

Jose Maria: Jó éjszakát!

Mikor már leírt mindent, lefeküdt aludni és Carlossal álmodott, hogy megkéri a kezét. Reggel csörgött az óra, ez megszakította a szép álmot.

Chantal: Bár így lenne!

Felkelt készülődni az iskolába. Elindult, mikor megérkezett, lepakolt a helyére. Rosalia közben mesélt a barátnőinek.

Rosalia: Tegnap elmentem Carloshoz. Elkezdtünk volna szeretkezni, de egy szőke liba megzavart minket. Folyton lecsitrizett, ezért összeverekedtünk, e miatt Carlos kidobott minket, közben meg azt mondta, hogy neki csak Chantal kell!

Johanna: Én sem értem mit lehet abban a Chantalban szeretni.

Viki: Segítsünk az útból eltenni?

Rosalia: Az jó lenne.

Johanna lelökte Chantal cuccait a földre.

Johanna: Ide nem fog ülni!

Rosalia: Így kell ezt!

Chantal észrevette, ezért odament.

Chantal: Ezt hogy képzelitek?

Johanna: Nem fogsz a közelünkben ülni!

Viki: Ülj Dórika mellé!

Odalépett Loretta.

Loretta: Ülj mellém, mert Monica nem jött ma suliba.

Végül Loretta mellé ült, mögöttük Claudia és Martin ült.

Később Jose Maria beleolvasott Chantal füzetébe, el sem hitte.

Jose Maria: Hogy teheti ezt?

Mérgelődött magában, elkezdett csapkodni, csak a fia volt otthon vele, aki úgy szintén Jose Maria.

Jose Maria 2: Mi ütött beléd, apa?

Jose Maria: Ezeket olvasd el!

Chantal hazajött az iskolából, apukája azonnal berángatta.

Jose Maria: Te férfiakkal találkozgatsz és ezt titkolni merészelted?

Chantal: De ő a suliba jár! Miért kell ezt megtiltani?

Jose Maria: Nem mehetsz el semmilyen fiúval, megértetted? Most pedig bemész a szobádba és estig nem jöhetsz ki!