13. rész

                        Egy új szerelmi kapcsolat

 

Alvaro megcsókolta Chantalt, ezért Brigittát elöntötte a féltékenység.

Brigitta: Tudtam, hogy erre készül ez a kis ribanc!

Chantal elhúzta a fejét, nem akarta, hogy Alvaro tovább csókolja.

Chantal: Ezt ne! Hisz ott a barátnőd! Nem kell a segítség, köszönöm!

Elszaladt.

Alvaro: Várj még!

Utána szaladt.

Alvaro: Ne menj el, én segítek!

Chantal: Hagyjuk ezt! Tudom, hogy azért akarod, mert tetszem neked!

Alvaro: Ne beszélj már félre!

Chantal: Akkor miért csókoltál meg?

Alvaro: Az csak hirtelen felindulás volt.

Chantal: Mert akarsz tőlem valamit!

Alvaro: Te nem akarod?

Brigitta miatt nem akarta.

Alvaro: Nem akarod megpróbálni? Válaszolj!

Chantal: Nem!

Alvaro: Ha szakítok vele?

Chantal: De akkor sem fog békén hagyni, mert tudja, hogy miattam szakítottál vele.

Alvaro: Majd elintézem, hogy elmenjen innen! Vagy pedig mi megyünk el!

Chantal: Nem szeretném itt hagyni az anyukámat és a lányomat!

Alvaro meglepődött, hogy van gyereke.

Alvaro: Van gyereked? Mennyi idős?

Chantal: 4 éves, Luciának hívják.

Alvaro: Te hány éves vagy?

Chantal: 21

Alvaro: 17 évesen szűltél?

Chantal: Igen.

Alvaro: Ki az apja? Vele laksz?

Chantal: Dehogyis, ő nem is tud a gyerek létezéséről, mert becsapott engem. Azt mondta, hogy szeretett, de nem gondoltam volna, hogy csak az a célja, hogy ágyba csaljon. Mikor ez megvolt, utána elhagyott. Bevallott mindent, hogy csak ezért volt velem.

Kicsordultak a könnyei, mert még szerette Carlost.

Alvaro: Még mindig sírsz miatta?

Chantal: Nem szabadna! El ne mondd annak a Briginek, csak kinevetne!

Alvaro: Nem mondom el neki.

Brigitta vett egy újságot, otthon olvasta is, most épp a hirdetéseknél tartott. Rábukkant egy ilyenre:

 

Ha van szülős gondod, hívj minket! Válnak a szüleid? Apád csalja anyádat vagy fordítva? Nem ismernek el a szüleid?  A szüleid folyton veszekednek? Ha egy kérdésre is igennel válaszoltál, akkor neked ránk van szükséged! Csak bátran!

 

Brigitta: Erre van szüksége a kis nyavajásnak!

Fel is hívta. Maci vette fel a telefont.

Brigitta: Jó napot! Chantal vagyok és lennének szülős gondjaim!

Maci: Milyen jellegű?

Brigitta: Apám megcsalja anyámat egy ribanccal, nem akarom, hogy anyám szenvedjen. Az apám meg utál is ráadásul.

Maci: Anyád tud róla, hogy apád megcsalja őt?

Ezt nem tudta biztosra Brigitta, de mondani kellett valamit.

Brigitta: Nem tud róla.

Maci: Hol tartózkodnak?

Brigitta: Mexikóvárosban.

Maci: Találkoznunk kéne. Mikor jó önnek?

Brigitta: Még nem tudom hogy dolgozom, de este hívjon vissza!

Maci: Ezen a számon visszahívom olyan este 8 körül!

Brigitta: Ne ezen a számon, mert most nem otthon vagyok.

Kiírta Chantal számát Alvaro telefonjából és azt mondta be Macinak.

Her Tomas: Milyen gonddal fordultak hozzánk?

Maci: Egy nő hívott, az apja megcsalja az anyját, de az anyja nem tud róla.

Her Tomas: Az apjával kell beszélnünk, meg a nővel, akivel csalja.

Este 8 óra. Chantal Luciát fürdeti, ekkor megcsörren a telefon. Jose Maria vette fel, Maci meglepődött, hogy egy férfi beszél.

Maci: Jó estét! Chantalt keresem!

Jose Maria: Mondja azt, hogy aki megoldja a szülős gondját!

Jose Maria ideges lett.

Jose Maria: Miféle szülős gond?

Maci: Ön az apja?

Jose Maria: Nem!

Maci: Akkor nem tartozik önre! Legyen szíves szóljon Chantalnak!

Kénytelen volt. A fürdőszoba felé ment, de nem nyitott be, hanem kintről mondta.

Jose Maria: Chantal, keresnek telefonon!

Chantal: Megyek!

Ott hagyta Luciát egyedül a fürdőkádban, Jose Maria bement hozzá, Lucia félt tőle.

Jose Maria: Ne félj tőlem, kislány!

Lucia: De te gonosz vagy! Mindig bántod az anyukámat!

Jose Maria: Dehogy bántom! Félreértetted!

Lucia: Mindig sír miattad!

Chantal beleszólt a telefonba.

Maci: Akkor hol találkozzunk?

Chantal nem értette, azt sem tudta, hogy ki az.

Chantal: Be sem mutatkozik?

Maci: Elnézést! Maci vagyok, aki szülős gondokat old meg. Délután beszéltünk már. Mondta, hogy az apja megcsalja az anyját egy nőcskével.

Chantal felháborodott.

Chantal: Kitől tudja ezt?

Idegesen kérdezte, Maci nem értette.

Maci: Ön mondta délután.

Chantal: Valaki a nevemben beszélt! Hagyjon békén, velem biztos nem beszélt délután!

Lecsapta, Maci végképp nem értette.

Her Tomas: Mi az?

Maci: Semmi! Őrült ez a nő! Délután mindent elmondott, most meg úgy tett, mintha nem beszéltünk volna és tiszta goromba volt. Azt mondta valaki a nevében beszélt.

Her Tomas: Ugyanazt a számot hívtad?

Maci: Délután azt mondta, hogy másik számon hívjam, mert nem otthon van.

Her Tomas: Akkor lehet mégis a nevében beszélt valaki. Hívd fel a másikon, amelyiken a délután beszéltetek.

Maci: Ez jó ötlet!

Csörgött Brigitta telefonja, fel is vette.

Maci: Jó estét! Chantalt keresem!

Brigitta: Nincs itt!

Kicsit elváltoztatta a hangját.

Brigitta: Megadjam a számát?

Maci: Ha lenne olyan kedves, megköszönném!

Megadta. Ugyanaz a szám volt, amit este hívott fel.

Maci: Nem értem akkor ezt.

Her Tomas: Menjünk és derítsük ki!

Maci: Rendben! Ezek vezetékes számok, ki lehet deríteni a címeket.

Her Tomas: Biztos, hogy ez a problémája annak a bizonyos Chantalnak?

Maci: Igen, mert kiborult és valaki a nevében beszélt.

Chantal mikor letette a telefont, sírásban tört ki. Anyukája meghallotta, ezért rohant is oda hozzá.

Jaqueline: Mi a baj kicsikém? Miért sírsz?

Chantal: Nem fontos! Öltöztetsd fel Luciát, most épp fürdik.

Sírva rohant be a szobájába.

Másnap Alvaro meghívta ebédelni egy étterembe. Brigitta épp dolgozott, így nem tudott róla. Alvaro vett Chantalnak egy arany nyakláncot.

Alvaro: Ezt neked vettem, királynőm!

Egy dobozt adott át neki, Chantal kinyitotta azt, abban lapult az arany nyaklánc.

Chantal: Ezt nekem vetted?

Alvaro: Ugyan már! Hát persze, hogy neked!

Chantal el sem hitte, hogy egy szép arany nyakláncot vesz neki egy férfi. Eddig csak az anyukájától kapott ilyesmiket.

Alvaro: Rád adhatom?

Chantal: Persze.

Feladta neki.

Alvaro: Csodásan áll neked!

Maci és Her Tomas már elkezdték a nyomozást. Vettek egy telefonkönyvet és azt olvasgatták.

Mikor Chantal és Alvaro végeztek az ebéddel, Alvaro felajánlotta, hogy hazaviszi Chantalt.

Alvaro: Haza vihetlek?

Chantal: Igen.

Beültek a kocsiba, Alvaronak eszébe jutott valami.

Alvaro: Mi lenne, ha nem haza vinnélek, hanem sétálnánk a parkban?

Chantal: Az jó ötlet, úgy is van kedvem most sétálni!

Kézen fogva sétáltak. Brigittát hamarabb elengedték a munkahelyéről, a parkon keresztűl ment haza, így meglátta Alvarot és Chantalt kézen fogva menni. Nagyon ideges lett, azonnal oda is rohant.

Brigitta: Te már nem szeretsz engem, Alvaro? Kezd elegem lenni belőled!

Alvaro: Őszintén szólva kezdek kiábrándulni belőled!

Brigitta: Mert beleszerettél ebbe a kis senkibe?

Alvaro: Nem csak miatta, hanem miattad is! Folyton hisztizel, csak a ruhák érdekelnek, nem lehetett veled mást csinálni, csak vásárolni!

Brigitta: Keresek mást, legyél csak ezzel a senkivel!

Észrevette Chantal nyakában a nyakláncot. Mivel nagyon ideges volt, kitépte onnan, el is szakadt.

Alvaro: Normális vagy?

Chantal ezért sírt, de a nyaklánc darabok a kezében voltak. Alvaro elhúzta onnan és a kocsiban megvígasztalta.

Alvaro: Veszek neked majd másikat!

Chantal: Nagyon megijedtem! Egyszercsak odakapott és kitépte!

Alvaro: Ne sírj ezért! Látod már szakítottunk is.

Maci és Her Tomas Brigitta háza előtt álltak.

Brigitta: Kit keresnek?

Maci: Maga Chantal? Mi oldjuk meg a szülős gondokat!

Brigitta: Dehogyis! Ismét lenyúlta a pasimat, a kis hülye!

Maci: Minket ez nem érdekel!

Alvaro hazavitte Chantalt. Mikor befelé ment, Maci és Her Tomas ott álltak. Brigitta adta meg nekik a címet.

Her Tomas: Jó napot! Chantalt keressük!

Chantal: Én vagyok! Mit akarnak?

Maci: Beszélni szeretnénk az apjával, mert megcsalja az ön anyját, aki nem is tud róla. Ezt fogjuk megoldani.

Chantal kiborult, kiabálni kezdett velük.